Katica csoport
Gazdag Erzsi: Hol lakik a halacska?
Hol lakik a halacska?
A lakása tavacska.
Tenger, folyó, kék patak,
lent lakik a víz alatt.
Vízben alszik, vízben kel,
vízi nótát énekel.
Vízből van a párnája,
buborék a labdája.
Ess eső, ess,
holnap délig ess,
Zab szaporodjék,
búza bokrosodjék,
Az én hajam olyan legyen,
mint a csikó farka,
Még annál is hosszabb,
Mint a Duna hossza.
Csoóri Sándor: Dióbél bácsi
Ki lakik a dióhéjban?
Nem lakhat ott bárki,
Csak Dióbél bácsi.
Ha rácsapsz a dióhéjra
Kinyílik a csontkapuja
És cammogva előmászik
Vén Dióbél bácsi-
Csak a szádat
Tátsd ki!
Erre csörög a dió, a dió,
rajta vissza mogyoró, mogyoró.
Tessék kérem megbecsülni
és a földre lecsücsülni, csüccs!
Piros alma csüng a fán,
szakítsd le te barna lány.
Leszakítom megeszem,
mert az almát szeretem.
Gyí paci, paripa,
de messze van Kanizsa.
Odaérünk délre,
libapecsenyére.
Szabó Lőrinc: Falusi hangverseny
Háp! Háp! Háp!
Jönnek a Kacsák!
Hű, de éhes, hű, de szomjas
ez a társaság!
Bú! Bú! Bú!
Boci szomorú!
De hogy feszít tyúkjai közt
a Kukurikú!
Röf! Röf! Röf!
Orra sárba döf:
sonka-lábán Kucu néni
fürödni döcög.
Gá! Gá! Gá!
Szalad világgá
Liba mama, ha a Csacsi
rábőg, hogy: I-á!
Rút! Rút! Rút!
Fel is, le is út:
mérges Pulyka te szereted
csak a háborút!
Bú! Röf! Háp!
Sípok, trombiták:
víg zenével így köszönt e
díszes társaság.
Gazdag Erzsi: Mesebolt
Volt egyszer egy mesebolt,
abban minden mese volt:
fiókjában törpék ültek,
vizilányok hegedűltek.
Öreg anyók szőttek-fontak,
apró manók táncot roptak.
Lidérc ugrált az udvarban,
kaszás pók varrt az ablakban.
A lámpában ecet égett,
az egylábú kettőt lépett,
cégére egy tündér volt:
ilyen volt a mesebolt.
Mese, mese, mátka,
pillangós madárka.
Ingó-bingó rózsa,
te vagy a fogócska!
Kert alatt a macska,
szemét pillogtatja,
elvesztette gombostűjét
a kutyára fogta.
A kutya azt mondta,
hogy ő el nem lopta.
Inc, pinc, kalapinc,
te vagy odakint!
Megy a hajó a Dunán,
lemarad a kapitány.
Nézi, nézi a vizet,
forgatja a kereket.
Megy a hajó a Dunán,
lemarad a kapitány.
Kiabál, trombitál,
de a hajó meg nem áll.
Ziki-zaka-zakatol,
ez a vonat a valahol.
Én vagyok a vasutas,
te meg legyél az utas.
Poros úton kocsi zörög,
a kereke gyorsan pörög.
Sári néni vezeti,
aki látja neveti.
Nemes Nagy Ágnes: Gesztenyefalevél
Találtam egy falevelet,
gesztenyefa levelét.
Mintha megtaláltam volna
egy óriás tenyerét.
Ha az arcom elé tartom,
látom, nagyobb, mint az arcom.
Ha a fejem fölé teszem,
Látom, nagyobb, mint a fejem.
Hogyha eső cseperegne,
nem bánnám, hogy csepereg,
az óriás nappal-éjjel,
óriási tenyerével
befödné a fejemet
Hej, Gyula, Gyula, Gyula,
szól a duda, duda, duda.
Pest, Buda, Buda, Buda,
pattogatott kukorica.
Apacuka fundaluka,
fundakávé kamanduka.
Abcug, fundaluk,
fundakávé kamanduk.
Réce, ruca, vadliba,
jöjjenek a lagziba.
Kést, kanált hozzanak,
hogy éhen ne haljanak.
Ha jönnek lesznek,
ha hoznak esznek.
Süni, süni, sünike,
sétálgat az erdőbe.
Tüskés hátán falevél,
megvédi ha jön a tél.
Lukács Angéla: Ősz
Sim-sum, fúj a szél,
ez a kis fa jaj, de fél.
Minden ága megremeg,
a levele lepereg.
Ej-haj, semmi baj,
újra zöldül majd a gally.
Gomba, gomba, gomba,
nincsen semmi gondja.
Ha az eső esik rája,
nagyra nő a karimája.
Az esőt csak neveti,
van kalapja teheti.
Ence, Bence, kiskemence,
kismedence a Velence.
Ne búsuljunk semmit Vince,
tele van az ince-pince.
Balla Piroska: Téli varázslat
Fehér a völgy és fehér a hegy,
fehér az út is bármerre megy.
Fehér a kerítés, fehér a ház,
fehér a város, bármerre jársz.
Fehér a nappal, fehér az éjjel,
fehér lett minden, bármerre nézel.
Téltündér táncolt hópihe táncot,
varázsolt nekünk szép téli világot.
Az erdőben van egy ház,
abban lakik a Mikulás.
A bajusza hófehér,
a szakálla térdig ér.
A puttonya sokat ér,
sok ajándék belefér.
Miki, Miki, Mikulás,
nem szereti a gulyást.
Mert a gulyás paprikás,
megcsípi a Mikulást.
Hétvári Andrea: Karácsonyi ujjszámolgató
Hüvelykujjam fenyőfa,
mutatóujjam szép gyertya.
Középső ujjam csillagfény,
gyűrűsujjam a remény.
Kisujjam kicsi angyalka
Karácsony csendes éjjelén.
Adjon isten füvet, fát,
tele pincét, kamarát.
Sok örömet a házban,
boldogságot családban.
Csanádi Sándor: Hónap-soroló
Új év, új év,
új esztendő!
Hány csemetéd van?
Tíz meg kettő!
Jégen járó január,
fagyot fújó február,
rügymozdító március,
április, füttyös, fiús,
virághabos víg május,
kalászkonyító június,
kaszasuhintó július,
aranyat izzó augusztus,
szőlőszagú szeptember,
levelet ontó október,
ködnevelő november,
deres, darás december
Varjú károg, fúj a szél,
esik a hó, itt a tél.
Jaj, de nagyon hideg van,
ropog a hó alattam.
Vígan csúszik a kis szán,
most örülünk igazán.
Hétvári Andrea: Sapka, kesztyű, sál
Sapka ugrik a fejemre,
kesztyű kúszik a kezemre.
Sál kígyózik a nyakamba,
csizma mászik a lábamra.
Ez a reggel de csodás!
Kész is vagyunk, indulás!
Dirmeg-dörmög a medve,
nincsen neki jó kedve.
Alhatnék mert hideg van,
jó lesz bent a barlangban.
Brumma-brumma, éhes vagyok!
Meglesem a fényes napot.
Barlangomat el kell hagyni,
az erdőben fogok lakni.
Ha süt a nap, málnát szedek.
Ha esik a hó, visszamegyek.
Tavasz hol vagy? Siess hamar!
Mert az éhség nagyon zavar!
Jákobnak volt hat fia,
mind a hat csizmadia:
Simi, Samu, Sámuel,
Dini, Dani, Dániel.
Ténagy Sándor: Bolondos mondóka
Hétfőn egy szem makkot leltem,
kedden délben földre tettem,
szerdán este vödröt vettem,
csütörtökön megöntöztem,
pénteken csak nézegettem,
Szombaton már büszkélkedtem,
S akár hiszed, akár nem:
vasárnap az én tölgyfámról,
Annak mind a tíz ágáról
Száz szem makkot
Leszedtem.
Lepke csoport
Balla Piroska: Őszi mondóka
Alma, körte, szőlő, szilva,
az Ősz tündér varázsolta.
Dió hullik, földre koppan,
kosaradba szedd fel gyorsan!
Mókus ugrik ágról ágra,
meghívhatod vacsorára.
Hüvelykujjam almafa,
Mutatóujjam megrázta,
Középső ujjam felszedte,
Gyűrűs ujjam hazavitte,
A kisujjam mind megette,
Megfájdult a hasa tőle.
Antanténusz,
szórakaténusz,
szóraka-tiki-taka.
ala-bala bim-bam-busz.
Te vagy az a vén krampusz!
Mentovics Éva: Meseország
Meseország közepében,
a varázshegy közelében
tündérek és törpök laknak,
csillog-villog minden ablak,
hol a házak meseszépek,
mindig szól a varázsének,
dalolnak a tündérlányok…
Álmomban én odajárok.
Mentovics Éva: A szomorú elefánt
Pityereg a kis elefánt,
trombitált már eleget,
elpilledt, mert nem bírja az
afrikai meleget.
Szaladnak is a barátok,
csörgő csörren, dob pereg,
ám a bébi fülét fogja,
s egyfolytában pityereg.
Sötét felhők gyülekeznek,
hűvös eső csepereg…
elszundít a kis elefánt,
elvonult a nagy meleg.
Bal, jobb, bal, jobb,
lépteket hallok. (ütemre lépünk)
Így dübög az elefánt, (dübögünk a lábunkkal)
így oson a macska, (lábujjhegyen lépkedünk)
így szalad a kisegér, (apró, gyors léptekkel futunk)
így fut a lovacska. (nagyobb lépéssel futunk)
Szabó Lőrinc: Falusi Hangverseny
Háp! Háp! Háp!
Jönnek a Kacsák!
Hű, de éhes, hű, de szomjas
ez a társaság!
Bú! Bú! Bú!
Boci szomorú!
De hogy feszít tyúkjai közt
a Kukurikú!
Röf! Röf! Röf!
Orra sárba döf:
sonka-lábán Kucu néni
fürödni döcög.
Gá! Gá! Gá!
Szalad világgá
Liba mama, ha a Szamár
rábőg, hogy „I-á!”
Rút! Rút! Rút!
Föl is, le is út:
mérges Pulyka, te szereted
csak a háborút.
Bú! Röf! Háp!
Sípok, trombiták:
víg zenével így köszönt e
díszes társaság.
Biciklire szálltam, (földön ülve biciklizés)
Megfájdult a hátam, (a hát kiegyenesítése)
Repülőre ültem, (karok oldalsó középtartásban)
Nagyon elszédültem, (ülésben jobbra-balra hajlás)
Csónakkal mentem, (evezés imitálása)
Sajnos vízbe estem, (felállás, a kezek rázása)
Máskor, ha sietek,
Inkább gyalog megyek. (helyben járás)
Megy a hajó a Dunán,
lemarad a kapitány!
Kiabál, trombitál,
de a hajó meg nem áll.
Háromszínű jelzőlámpa:
közlekedők jó barátja.
Piros fénynél állj, vigyázz!
Zöldet kacsint, indulás!
Kettő között villan sárga,
készülődj az indulásra.
Lassan forog a kerék,
mert a vize nem elég.
Gyorsan forog a kerék,
mert a vize már elég.
Németh Andrea: Vers a testrészekről
Lábaimmal hegyre mászok,
gyalogolok, meg sem állok.
Kezeimmel integetek,
nehéz táskát cipelgetek.
Számmal jó sokat beszélek,
eszek, iszok nevetgélek.
Fogaimmal ropogtatok,
evés után fogat mosok.
Szemeimmel megfigyelek,
színt és formát felismerek.
Füleimmel mindent hallok,
vannak magas és mély hangok.
Orrommal sokfélét érzek,
lehet kellemes és rémes.
A fejem, a vállam, a térdem, a bokám,
a térdem a bokám,
a térdem, a bokám,
A fejem, a vállam, a térdem, a bokám,
A szemem, az orrom, a fülem, a szám.
Nemes-Nagy Ágnes: Gesztenyefalevél
Találtam egy falevelet,
gesztenyefa levelét.
Mintha megtaláltam volna
egy óriás tenyerét.
Ha az arcom elé tartom,
látom, nagyobb, mint az arcom.
Ha a fejem fölé teszem,
Látom, nagyobb, mint a fejem.
Hogyha eső cseperegne,
nem bánnám, hogy csepereg,
az óriás nappal-éjjel,
óriási tenyerével
befödné a fejemet.
Kemény dió, mogyoró,
kis mókusnak ez való.
Odújába elrakja,
Télen elropogtatja.
Nincs szebb madár, mint a lúd,
Nem kell neki gyalogút.
Télen-nyáron mezítláb,
Úgy kíméli a csizmát.
Hétvári Andrea: Lámpa, lámpa
Lámpa, lámpa, sötét várja,
lobog benne Márton lángja.
Űzzük el a sötétséget,
varázsoljunk fényességet!
Fény, fény, fényesség,
lesz belőle békesség.
Dudás Eszter: Libatáncoltató
Gá-gá-gá-gá! (taps 4x)
Liba, gúnár, lúd megy sorban (séta körbe)
Totyognak ők sárban, porban. (helyben járás)
Gá-gá-gá-gá! (taps 4x)
Felrepülnek, tolluk libben, (felugrás, repülés imitálás)
Díszelegnek fehér ingben. (sarokkal talaj érintés)
Gá-gá-gá-gá! (taps 4x)
Táncmulatság lesz az ólban (jobbra-balra lépés csípőre tett kézzel)
Oda mennek szépen sorban. (séta körbe)
Dudás Eszter: Dió
Diófánkon levél zörög, (karok magasban, lengedezés jobbra-balra)
Levelek közt dió csörög. (fej fölött taps 4x)
Hullik, esik, kippen-koppan, (leguggolás, kopogtatás)
Dió pottyan mindenhonnan. (dobolás a fejtetőn)
Csonthéjában diószemek, (ököl összeütögetés 4x)
Szereti is felnőtt, gyerek. (felállás, pocak simogatás)
Hullik, esik, kippen-koppan (jobbra-balra lépés 2x)
Szedjük össze azon nyomban! (helyben futás)
Süni, süni sünike
Sétálgat az erdőben
Tüskés hátán falevél
Megvédi, ha jön a tél.
Németh Andrea: Őszi készülődés
Apró süni, fürge mókus,
zeng a hangos varjú kórus.
Sürög-forog minden állat,
megvetik a puha ágyat.
Azt beszéli erdő népe,
készülni kell most a télre.
Apacuka, fundaluka,
Fundakávé, kamanduka,
Abcug, fundaluk,
Funda kávé, kamanduk.
Duk, duk, duk, kamanduk!
Dudás Eszter: Levéltánc
Ring a levél jobbra-balra (jobbra-balra lépés)
Táncot lejt az esődalra. (jobbra-balra lépés)
Forog körbe, csak úgy pörög (forgás)
Földre esik s közben zörög. (leguggolás és kopogás)
Süni cammog, észreveszi (guggolva körbenézés)
Télre bizony jó lesz neki. (összegömbölyödés)
Balla Piroska: Téli varázslat
Fehér a völgy és fehér a hegy,
fehér az út is, bármerre megy.
Fehér a kerítés, fehér a ház,
fehér a város is, bármerre jársz.
Fehér a nappal, fehér az éjjel,
fehér lett minden, bármerre nézel.
Tél tündér táncolt hópihe táncot,
varázsolt nekünk szép téli világot.
Karácsony
Beköszöntött a tél, lassan itt a karácsony,
A madarak is ezt csiripelik minden faágon.
A havas tájat átjárja a szeretet és béke,
Világít az adventi koszorúk gyertyafénye.
Gyűljünk köré, dalunk zengje be a világunk!
Mindenkinek békés karácsonyt kívánunk!
Adventi mondóka
Itt van már a december,
szívünk telve reménnyel.
Mesét mond a gyertyaláng,
békés ünnepet kíván!
Czeglédi Csilla: Gyere, Mikulás!
Ablakunkon jégvirág,
Viceg-vacog a világ.
De a kedvünk ragyogó,
Lesz csizmánkban mogyoró!
Aranydió, piros alma,
Kis cipőnk már kipucolva!
Csak rád várunk, gyere hát,
Nagyszakállú Mikulás!
Weöres Sándor: Száncsengő
Éj-mélyből fölzengő
– csing-ling-ling – száncsengő.
Száncsengő – csing-ling-ling –
tél csendjén halkan ring.
Földobban két nagy ló
– kop-kop-kop – nyolc patkó.
Nyolc patkó – kop-kop-kop –
csönd-zsákból hangot lop.
Szétmálló hangerdő
– csing-ling-ling – száncsengő.
Száncsengő – csing-ling-ling –
tél öblén távol ring.
Az erdőben van egy ház (mutatja kézzel a háztetőt),
abban lakik a Mikulás (mutatja a fején a csúcsos sapkát).
A bajusza hófehér (mutatja a bajuszt),
a szakálla térdig ér (mutatja, milyen hosszú a szakálla),
a puttonya sokat ér (mutatni a vállára vagy a válla mögé),
sok ajándék belefér.
Váczi B. Nikoletta: Óvodás karácsony
Kisfenyőfa, nagyfenyőfa
Egytől-egyid, de csodás!
Karácsonyra készülődik
Minden kicsi óvodás.
Mézest sütnek, énekelnek,
Készítik a díszeket.
Varázslatos napjaikat
Átjárja a szeretet.
Mikor csengő cseng az ágon,
Angyalsereg érkezik.
Csoportszoba minden zuga
Ajándékkal megtelik.
Örömkönnyek, vidám kacaj,
Boldog minden kisgyerek.
Napraforgó óvodában,
Így telnek az ünnepek.
Karácsonyi csengő vagyok,
Csilingelek az ágon,
Örüljetek, megérkezett
Télországból a karácsony.
Marék Veronika: Hónapsoroló
Hóemberes január,
Jégcsaptörő február,
Hóvirágos március,
Fészekleső április,
Pipacsváró május,
Szamócázó június,
Hajókázó július,
Gombaszedő augusztus,
Diótörő szeptember,
Szüretelő október,
Ijedező november,
Szeretgető december.
Bartos Erika: Színes évszakok
Lila, piros, rózsaszín,
Tavaszt hoz a kankalin.
Szikrázik a napsugár,
Sárga, piros, kék a nyár.
Csupa barna, sárga, zöld,
Tarkabarka őszi föld.
Legvégül az ezüst tél,
Világoskék, hófehér.
Adjon Isten füvet, fát,
Tele pincét, kamarát.
Sok örömet a házban,
Boldogságot a családban.
Dudás Eszter: Vacogó
Itt a hideg, fagy és jég. (didergés)
Sapka, kesztyű elkél még. (fej, tenyér mutatása)
A hópihe táncol körbe. (forgás)
Dér hullik a hideg földre. (leguggolás)
A sok tócsa meg is fagyott (felállás)
Ugorj rá egy nagyon-nagyot. (ugrás)
Bartos Erika: DALÁRDA
Debreceni Nagyerdő,
Közepében etető.
Hét csipogó kismadár,
Odabenn a nyárra vár.
Legkisebb a királyka,
Vörösbegy a barátja.
Zöldike és cinege,
Mind a kettő picike.
Didereg az őszapó,
Vele reszket a rigó.
Jut még hely a verébnek,
Heten éppen elférnek.
Csipognak és csevegnek,
Minden magot megesznek.
Hét daloló madárka,
Csiripelő dalárda.
Varjú károg, fú a szél,
Esik a hó, itt a tél.
Jaj, de nagyon hideg van
Ropog a hó alattam.
Vígan csúszik a kis szán,
Most örülünk igazán!
Pista bácsi fűrészel, dolgozik a fűrésszel,
húzza-vonja, húzza vonja, most a bükköt darabolja.
Mentovics Éva: A medve
Télen-nyáron bundát hordok,
árnyas erdőt vígan járok.
Földi eper, friss vargánya
jó is lesz ma vacsorára.
Ha ilyen már nem akadna,
halat fogok a patakba’.
Szeretem a lépes mézet,
méhecskéktől gyakran kérek.
Süvölthetnek hideg szelek,
átalszom az egész telet.
Madárnóta, tavaszi nap
barlangomból kicsalogat.
MEDVEVADÁSZAT
(váltott kézzel ütögetés a combon, mérőre)
Menjünk medvét vadászni?
Menjünk medvét vadászni!
Ninini, hát mit látok?
Itt egy híd! Menjünk át! Si-si-si-si.
Átértünk, menjünk tovább!
Ninini, mit látok?
Itt egy tó! Ússzunk át! úszó mozdulat, mérőre
Átúsztunk, menjünk tovább!
Ninini, mit látok?
Itt egy mocsár! Keljünk át! - cuppogás
Átkeltünk, menjünk tovább!
Ninini, mit látok?
Itt egy hegy! Másszuk meg! – kötélmászás sisi
Felértünk, nézzünk szét! - körbenézés
Szétnéztünk, menjünk tovább!
Ninini, mit látok?
Itt egy barlang! Menjünk be!
Csak csendben, csak halkan, hogy senki meg ne hallja. – halkan
Jaj, fogtam valamit!
Nagy a feje, nagy a teste, kicsi a farka, nagy a mancsa, hiszen ez egy medve!
Fussunk el!
Hú, megmenekültünk!
Dirmeg-dörmög a medve,
nincsen neki jó kedve.
Alhatnék, mert hideg van,
Jó lesz bent a barlangban.
Jákobnak volt hat fia,
mind a hat csizmadia.
Dini, Dani, Dániel,
Simi, Samu, Sámuel.Jákobnak volt hat fia,
mind a hat csizmadia.
Dini, Dani, Dániel,
Simi, Samu, Sámuel.
Czeglédi Csilla: Mesterségek
Hétfőn korán kel a pék,
Meggyúrja a kenyerét.
Kedden kalapál az ács,
Tetőre tesz gerendát.
Szerdán süt-főz a szakács,
Sok vendégnek lakomát.
Csütörtökön hordó dörög,
A kádár erre nótát dünnyög.
Pénteken vesz tűt, gyűszűt,
Kiskabátot varr a szűcs.
Szombaton hova fuss?
Gyógyszert ad a patikus.
Vasárnap vásárnap,
Az árusok rád várnak!
Kipp-kopp kalapács, kicsi kovács mit csinálsz?
Sárga lovat patkolok, arany szeggel szegelem,
Uccu pajtás, kapj fel rája, úgyis te vagy a gazdája!
Lévay Erzsébet: Farsang napján
Farsang napja eljött már,
kezdődik a jelmezbál,
zeneszóra vígan lép,
ring a tarka báli nép.
Nagy mulatság van itt ma,
ezerféle maskara
perdül-fordul, integet,
búcsúztatja a telet.
Maskarások, bolondok,
rázzátok a kolompot!
Takarodjon el a tél,
örvendezzen, aki él!
Dudás Eszter: Maci-táncoltató
Bruma! Bruma! Éhes vagyok! (pocak simogatás)
Meglesem a fényes napot! (körbenézés)
A barlangom el kell hagyni, (helyben járás)
Az erdőben fogok lakni. (háztető mutatása)
Ha süt a nap, málnát szedek, (lehajolás, szedés imitálása)
Ha esik a hó, visszamegyek. (alvás imitálása)
Tavasz, hol vagy? Siess hamar! (mutatás a kézzel)
Mert az éhség nagyon zavar! (pocak simogatása)
Czeglédi Csilla: Jancsi bohóc
Itt a farsang, áll a bál, (magastartás)
Jancsi bohóc táncot jár! (két lépés jobbra-balra)
Cintányérját zörgeti, (kettőt tapsolunk)
A kalapját pörgeti! (magastartás, csuklókörzés)
Lábán kockás nagycipő, (helyben járás)
A zsebében kereplő. (kezeket a zsebbe)
Gyere te is táncba, (pörgés)
Jancsi csak azt várja! (szökdelés)
Csiga csoport
Diófa, diófa, ugorj a dióba zsupssz…
Hétfőn egy szem makkot leltem,
kedden délben földbe tettem.
Szerdán este vödröt vettem,
csütörtökön megöntöztem.
Pénteken csak nézegettem,
szombaton már büszkélkedtem.
Akár hiszed, akár nem:
vasárnap az én tölgyfámról,
annak mind a tíz ágáról,
100 szem makkot leszedtem.
Itt a kosár, mi van benne?
Arany alma, arany körte.
Add tovább, add tovább,
Te meg fizesd az árát!
Hüvelykujjam almafa,
mutatóujjam megrázta,
középső ujjam felszedte,
gyűrűsujjam hazavitte
a kisujjam mind megette,
megfájdult a hasa tőle!
Két kiskakas összeveszett,
a verembe beleesett.
Szál, szál, szalmaszál,
eredj pajtás, te fussál!
Réce, ruca, vadliba,
jöjjenek a lagziba.
Kést, kanalat hozzanak,
hogy éhen ne haljanak.
Ha jönnek, lesznek,
ha hoznak, esznek.
Nincs szebb madár, mint a lúd,
nem kell néki gyalogút.
Télen-nyáron mezítláb
nevelgeti a fiát.
Erdő-erdő meseerdő,
benne mese, tizenkettő.
Itt kopogtat most is egy,
gyere gyorsan, hallgasd meg!
Egy üvegben a törpe, megkérdezték tőle
Melyik színt szereti a legjobban, ban ban ban
legjobban!
- Pirosat.
- Van-e rajtad olyan szín? Szín szín szín, olyan szín.
- Van.
Ziki-zaka zakatol, ez a vonat valahol.
Én vagyok a vasutas, te meg leszel az utas.
Poros úton kocsi zörög,
A kereke gyorsan pörög,
Sári néni vezeti,
Aki látja, neveti.
Megy a hajó a Dunán,
lemarad a kapitány!
Kiabál, trombitál,
de a hajó meg nem áll.
Áspis, kerekes,
Úti füves, leveles,
Bíbola, bíbola,
Pacs, pacs, pacs!
Evés előtt kezet mosok,
beteg lenni nem akarok,
mert ki piszkos kézzel eszik,
bizony hamar megbetegszik.
Evés előtt kézmosás egészséges jó szokás!
Süni, süni, sünike,
Sétálgat az erdőben.
Tüskés hátán falevél
Megvédi, ha jön a tél.
Varjú károg, fú a szél,
Esik a hó, itt a tél.
Jaj, de nagyon hideg van
Ropog a hó alattam.
Vígan csúszik a kis szán,
Most örülünk igazán!
Kovácsné Kóbor Ágnes: Egy óvodai nap
Vár minket az óvoda,
sok-sok gyerek jár oda.
Ott vannak a barátok,
óvónénik, játékok.
Zene, ének, bábozás,
csupa móka, s kacagás.
Ebéd után mesét hallgatsz,
közben csendben el is alhatsz.
Eztán jön az uzsonna,
minden jó a pocidba.
Udvaron még lesz kis játék,
s mennek érted anyukádék.
Sarkadi Sándor: Édes ősz
Édes ősz jött,
Hull a körte,
hamvas szilva
hull a földre.
Itt az alma,
Kasba rakd.
Ott a szőlő,
Hamm, bekapd!
Bokor alatt dió búvik
- ott ne hagyd!
Osváth Erzsébet: Szamár
A szamár, a szamár:
i-á, i-á, kiabál.
Kiskorában így tanulta,
azóta is folyton fújja.
I-á, i-á, – azt jelenti
csacsinyelven: kérek enni!
I-á, i-á, – álmos vagyok,
nagy fülemért ne bántsatok!
Kicsi füllel egy csacsi
hogy is volna valaki!
Szalai Borbála: Ki az almát szereti
Ki az almát szereti,
Orvos nem is kell neki.
Sok szép almát egyetek!
Ne legyetek betegek!
Kiss Dénes: Száll a labda, röpp, röpp
Száll a labda, röpp, röpp,
száll rajta a pötty, pötty.
Kislány dobja, fiú kapja,
itt a labda, hol a labda.
Száll a labda, röpp, röpp,
száll rajta a pötty, pötty.
Jobbra-balra és forogva,
sose essen le a porba.
Varázskastély: Citrom, citrom savanyú
Citrom, citrom, savanyú,
Mégis finom, mégis jó.
Sok vitamin van benne,
Jó ital lesz belőle.
Czeglédi Csilla: Liba-torna
Libaólba bújt be Márton,
rá a sok nép ne találjon.
De a ludak zsivajogtak,
ugrándoztak és gágogtak.
Mártont püspökké avatták,
a libákat szétzavarták.
Gi-gá-gá! Szaladj világgá!
Balla Piroska: Meseház
Meseház, meseház
Benne laknak a csodák.
Kinyílik az ablaka,
Kitárul az ajtaja.
és ha a szíveddel figyelsz
a mesében kincsre lelsz.
Nemes Nagy Ágnes: Piros autó
Piros autó nagyon szalad.
Piros autó, mint a pipacs.
Piros autó ipi-apacs!
Megláttam a rendszámodat.
Fésűs Éva: Sündisznócska
Tegnap korán esteledett
Sündisznócska ágyat vetett.
Ágyat vetett az avarba
Kicsinyeit betakarta.
Fújhat a szél szakadatlan
Melenget a puha paplan.
Jó puha a földi fészek
Aludjatok kis tüskések!
Weöres Sándor: Kocsi és vonat
Jön a kocsi, fut a kocsi:
Patkó-dobogás.
Jön a vonat, fut a vonat:
Zúgó robogás.
Vajon hova fut a kocsi?
Három falun át!
Vajon hova fut a vonat?
Völgyön, hegyen át!
Zim-zim, megy a gép, megy a gép,
Fut a sínen a kerék,
Forog a kerék.
Zum, zum, nagy az út, nagy az út,
Fekete az alagút,
A masina fut.
Osvát Erzsébet: Eltörött a liba lába
Eltörött a liba lába.
Nem mehet az iskolába.
Gazdasszonya, Gizike,
segít rajta izibe.
Beköti a liba lábát,
megveti a liba ágyát.
Lefekteti, mesél neki,
tengerivel megeteti.
Ábécére is tanítja,
ha hibát ejt, kijavítja.
A gi-gá-gát jól tudja
ez az okos libuska.
Gyakorolta előre,
ötöst kapott belőle!
Tordon Ákos: Madárszálló
Havas téli ég alatt,
vendégeim a madarak,
kopognak az ablakon,
jól élnek itt morzsán, magon.
Csipegetnek, eszegetnek,
ha jól laknak elröppennek,
de holnapra visszajönnek,
ablakomon beköszönnek.
Így élnek ők a nagy télben,
vendégeim minden délben,
meghálálják majd tavasszal,
madárfüttyel, madárdallal.
Kipp-kopp, kipp-kopp, ki kopog?
A kilincsünk miért mozog?
Talán jön a Mikulás?
Nyissunk ajtót kispajtás!
Dobognak a paták sorban (dobbantás váltott lábbal 2x)
Táncot járnak kint a hóban. (twistelés)
Rénszarvasok keringőznek, (forgás jobbra, balra)
Most már sokat nem időznek. (leguggolás)
A Mikulást tánccal várják, (felugrás)
A világot vele járják. (helyben járás)
Szánon szállnak mindenfele. (törzsfordítás jobbra-balra)
Te is találkozhatsz vele. (helyben járás-tapsolás)
Télapóka, juj, juj, juj,
az arcunkba havat fúj.
Szakállából szerteszét
fújja a sok pelyhecskét.
Örülnek a gyerekek,
kapkodják a pelyheket.
Nem baj, nem baj az a jó,
rázd a havat Télapó!
Karácsonyi csengő vagyok,
csilingelek az ágon,
örüljetek megérkezett
Télországból Karácsony.
Itt az új év, megérkezett,
ajándékot hoztam neked.
Hüvelykujjam egészség,
mutatóujjam békesség,
középső ujjam boldogság,
gyűrűsujjam vidámság,
a kisujjam szeretet,
odaadom mind neked.
Ez a malac piacra megy
Ez otthon marad
Ez kap finom pecsenyét
Ez semmit se kap
Ez a pici visít nagyon
Uiiii, uiiii, éhes vagyok!
Fűrész, fűrész fűrészel,
Vágd a fát a fűrésszel,
Kis hasáb, nagy hasáb,
Gyűjtsünk télre tűzifát!
Zsupsz!
Hó-hó-hópihe,
Száll az orrom hegyére.
Hó, hó térdig ér.
Ezüst felhőt fúj a szél.
Téli napsoroló
Hétfőn ásít a medve,
kedden a barlangba menne.
Szerdán szánkózik a hegyen,
csütörtökön nem tudja, mit tegyen.
Pénteken nagy hóembert épít,
szombaton mézes pitét készít.
Vasárnap több dolga nincsen,
készen van már bizony minden.
Dirmeg, dörmög a medve,
Nincsen neki jó kedve;
Alhatnék, mert hideg van,
Jobb most benn a barlangban.
Szegény medvét megfogták,
Táncolni tanították;
De kedvetlen a táncra,
Zireg-zörög a lánca.
Januárból jégen járva
csúsztunk át a februárba.
Ha eljön a farsang farka,
kezdődhet a csinnadratta.
Pattanj, pördülj, tapsolj velünk (felugrás, forgás, majd 2x taps)
Tornáztassuk meg a kezünk! (kezek keresztezése nyújtva a test előtt)
Fussunk, amíg bírja lábunk (helyben futás)
Mozgassuk meg most a vállunk (vállkörzés hátra 3x)
Nyújtózkodjunk fel az égig (twistelés, karok magas tartásban)
Twisteljünk is közben végig (twistelés, karok magas tartásban)
Jobbra-balra tapsol kezünk (hintázás és tapsolás jobb ill. bal oldalon a test mellett)
Kezdjük újra együtt, gyerünk (helyben futás)
Farsang van, farsang van,
járjuk a táncot gyorsabban!
Förgeteges ez a bál,
még a ház is muzsikál.
Hull a hó, hull a hó,
Lesz belőle takaró.
Erdő-mező megáldja,
Lesz egy derék bundája.
Czeglédi Gabriella: Jön már itt a mikulás
Jön már, itt a Mikulás!
Fehér prémes, hósapkás.
Hétmérföldes csizmája,
a világot bejárja.
A hatalmas puttonya,
ajándékkal megrakva.
Jó gyermekek megkapják,
megtelnek a kis csizmák.
Cser Magdolna: Köszöntsük a télapót
Mikor jön a December,
kíséri egy jó ember.
Köszöntsük a Télapót,
hozott nekünk annyi jót!
Ő hozza a szép Telet,
kályhába a meleget.
Kicsi szánkó, hógolyó,
köszönjük, jó Télapó!
Czeglédi Csilla: Mikulás ma korán kel
Mikulás ma korán kel
Sok a munka, kezdjük el.
Kiporolja a kabátját
Felhúzza a csizmáját
Feltűri a kabát ujját,
Előveszi nagy puttonyát
Ajándékot pakol bele
Addig rakja, míg nincs tele.
Felugrik a szánra
Minden gyermek várja.
Balla Piroska: Téli varázslat
Fehér a völgy, fehér a hegy,
fehér az út is, bármerre megy.
Fehér a kerítés, fehér a ház,
fehér a város is, bármerre jársz.
Fehér a nappal, fehér az éjjel,
fehér lett minden, bármerre nézel.
Téltündér táncol, hópihe táncot,
varázsolt nekünk szép téli világot.
Égi ösvényen rénszarvasok járnak,
patájuk nyomán csillagok szikráznak.
Csilingel a csengő, megrakva a szán,
Jó utat Mikulás, miden gyerek vár!
Pálfalvy Nándor: Karácsony
Karácsony ünnepén
az a kívánságom.
Legyen boldog mindenki
ezen a világon.
Itt is, ott is mindenütt
legyen olyan béke,
mint amilyen bent lakik
az emberek szívébe.
Csanádi Imre: Hónap-soroló
Új év, új év,
új esztendő!
Hány csemetéd van?
Tíz meg kettő!
Jégen járó január,
fagyot fújó február,
rügymozdító március,
április, füttyös, fiús,
május, május, virágdús,
kalászkonyító június,
kaszasuhintó július,
aranyat izzó augusztus,
szőlőszagú szeptember,
levélhullató október,
ködnevelő november,
deres, darás december
Kovács Barbara: Hacuka pacuka
Hacuka pacuka, minek ez a sok ruha
mire mindet fölveszem, szép kövérre növekszem
Olyan leszek, mint egy medve,
Aki ki van kerekedve.
Czeglédi Csilla: A mackó párnája
Vastag lett a mackóbunda,
szemét törli, elaludna.
Lefekszik a mackóágyra,
jaj, de kemény ez a párna.
Gurul jobbra, gördül balra,
pihe-puha már a párna.
Hétvári Andrea: Hüvelykujjam
Hüvelykujjam fenyőfa,
mutatóujjam szép gyertya,
középső ujjam csillagfény,
gyűrűs ujjam a remény,
kisujjam kicsi angyalka
karácsony csöndes éjjelén.
Felébred a vackán, nyújtózik a medve, (nyújtózkodás)
örömében vígan táncra kerekedne. (forgás)
-Halat fogok reggel, mézet falok délben, (horgászás, has simogatás)
erdei szamóca lesz az esti étkem. (tenyérből csipegetés)
Kis madár dalára, táncra kelve járok, (ringás jobbra, balra)
szaglászom a szendén nyíló vadvirágot. (szaglászás)
De pompás a kedvem, tavaszodik végre, (taps)
napfény horgol csipkét erdők üstökére. (kezek magastartásban, és a fejen)
Nyulász Péter: Éhes mackó
Cammog a mackó, emeli a lábát
Ágak között, bokor alatt keresi a málnát
Mézet is enne, mászik a fára
De az öreg odvas fának letörik az ága
Fenekére huppan, sajog keze lába
Szomorkodik szegény maci: nem lesz vacsorája
Balla Piroska: Farsangi táncos mondóka
Itt a farsang, dínom-dánom,
nézd a lábam, vígan járom!
Muzsika szól, táncba hívlak,
farsang napján megforgatlak!
Drégely László: Jancsi bohóc
Hipi-hop,
Itt vagyok,
Szamárfület
Mutatok.
Hoplá-hó,
Táncolok,
Ugye milyen
Szép vagyok?
Orrom retek,
Fülem kajla,
Aki itt van,
Hangom hallja:
Jancsi bohóc
Az én nevem,
Aki sír, azt
Kinevetem!
Gazdag Erzsébet: A bohóc köszöntője
Jancsi bohóc
a nevem
Cintányér a
tenyerem.
Orrom krumpli,
szemem szén,
Szeretném ha
szeretnél!
Velem nevetsz,
ha szeretsz,
Ha nem szeretsz
elmehetsz!
Sarkady Sándor: Kikiáltó
Maskarások, bolondok
Rázzátok a kolompot!
Takarodjon el a tél,
Örvendezzen aki él!
Itt van a kezem – február
öt ujjam farsangi bálra vár.
Hüvelykujjam jelmezt ölt,
mutatóujjam fánkot tölt.
Középső ujjam a bohócot várja,
gyűrűsujjam a polkát járja.
A kisujjam a nótát fújja,
ismételjük el most újra.
